GROWORTH
Nyelv: HU
Bejelentkezés

Gamifikált költségvetés: segít egy szintrendszer spórolni? Mit mond a kutatás

Szintek, napi sorozatok és haladásjelző sávok szinte minden pénzügyi appban vannak. Az idegtudomány, a célpszichológia és néhány terepkísérlet megmutatja, mikor segítenek abban, hogy az emberek több pénzt tartsanak meg, és mikor sülnek el csendben visszafelé.

Groworth · · 28 forrás · 12 perc olvasás

Majdnem minden harmadik európai nem tudna fedezni egy váratlan számlát

2025-ben az EU-ban azok aránya, akik olyan háztartásban éltek, amely nem tudott volna fedezni egy váratlan pénzügyi kiadást, 29,2% volt. Lettországban ez az arány 43,7%, Litvániában 41,1%, Németországban 31,9%, Lengyelországban pedig 22,5% volt.28

29,2%EU-27, 2025
43,7%Lettország
31,9%Németország
22,5%Lengyelország

A legtöbben tudják, hogy spórolniuk kellene. A nehéz rész az, hogy hónapról hónapra meg is tegyék, amikor a jutalom évekre van, a bolt pedig egy koppintásnyira. A tudás és a cselekvés közötti résben ígér segítséget a gamifikáció. Ezért érdemes megnézni, mit mondanak valójában a bizonyítékok.

Mit csinál valójában a dopamin

Előrejelző jel, nem az élvezet molekulája

A gamifikációról a leggyakrabban idézett mondat az, hogy „dopaminlöketet” ad. A dopaminkutatás ennél pontosabbat és hasznosabbat mond. Wolfram Schultz és munkatársai klasszikus kísérleteiben a dopaminneuronok akkor tüzeltek, amikor a jutalom váratlanul érkezett. Amint egy jelzés megbízhatóan előre jelezte a jutalmat, már a jelzésre tüzeltek, magára a jutalomra pedig nem reagáltak. Amikor egy várt jutalom elmaradt, az aktivitásuk pontosan abban a pillanatban esett vissza, amikor a jutalomnak meg kellett volna érkeznie.1

Más szóval a dopamin a várt és a kapott közötti különbséget követi. Tanulási jel. Kent Berridge munkái szétválasztják az „akarást” (wanting), amely erősen támaszkodik a dopaminra, és a „kedvelést” (liking), vagyis a tényleges élvezetet, amely nem függ tőle.4 Ez a különbség a pénzügyi appoknál számít: egy mechanizmus elérheti, hogy meg akard nyitni az appot, anélkül hogy a pénzügyeid bármit is javulnának.

A várakozás önálló jel

A dopaminneuronok lassabb, fokozatosan erősödő választ is mutatnak, amíg egy jutalom függőben van, és ez akkor a legerősebb, amikor a kimenetel a legbizonytalanabb.2 Agyi képalkotó vizsgálatban már egy nagyobb pénzjutalom puszta várása is növelte az aktivitást a nucleus accumbensben.3 A bizonytalanság teszi olyan vonzóvá a nyerőgépeket. Az a pénzügyi app, amely ezt a mechanizmust kölcsönzi, rossz helyről kölcsönöz.

Mit jelent ez a tervezésben: A haladás jelei akkor működnek a legjobban, ha valódi, új információt hordoznak a helyzetedről. A véletlenszerű jutalmak miatt az emberek vissza akarnak térni; jobb helyzetbe viszont nem kerülnek tőlük.

A közeledés pszichológiája

Az erőfeszítés nő, ahogy közeledik a cél

Egy valódi kávézói hűségkártyáról („vegyél tíz kávét, egyet ingyen kapsz”) szóló vizsgálatban a vásárlások közötti idő mintegy 20%-kal rövidült, ahogy a vásárlók közeledtek az ingyenkávéhoz. Azok, akik 12 pecsétes kártyát kaptak, amelyen már 2 pecsét szerepelt, átlagosan 12,7 nap alatt töltötték meg, szemben az egyszerű 10 pecsétes kártya 15,6 napjával. A jutalom után ismét lelassultak.5 A pszichológusok ezt célgradiens-hatásnak nevezik.

Egyetlen 4 millió forintos megtakarítási célnak egyetlen, távoli célvonala van. Sok kisebb lépésre bontva a célvonal mindig közel van.

Előny a startnál, ha valódi

Ugyanez az elv jelenik meg az „ajándékba kapott haladás” hatásában (endowed progress effect): akiknek azt mondják, hogy egy feladat egy részén már túl vannak, nagyobb eséllyel fejezik be, és gyorsabban is.6 Pénznél ennek a tisztességes változata az, ha a már valós haladást számolod, például a már letörlesztett adósságot.

A konkrét cél többet ér a „tedd meg, amit tudsz”-nál

Évtizedek célkitűzési kutatásai szerint a konkrét, nehéz célok jobb teljesítményhez vezetnek, mint a homályosak, d = 0,42 és 0,80 közötti hatásmérettel.8 A „spóroljak többet” csak kívánság. A „2,4 millió forint vésztartalékban” már cél.

Működik, ha látod a haladásodat

Egy 138 randomizált vizsgálatot és csaknem 20 000 résztvevőt felölelő metaanalízis szerint ha az embereket a haladásuk követésére ösztönözték, nagyobb eséllyel érték el a céljukat (d = 0,40), és a hatás nagyobb volt, amikor a haladást rögzítették vagy beszámoltak róla, nem csak gondoltak rá.9 Egy 238 szellemi munkást követő naplóvizsgálatban a legjobb napjaik 76%-án értelmes munkában haladtak előre.7

Működik a gamifikáció? Kis hatások, fontos fenntartásokkal

A kutatás általános válasza: igen, egy kicsit, a tervezéstől és az embertől függően. Egy korai, 24 empirikus tanulmányt áttekintő összefoglaló többnyire pozitív hatásokat talált, de figyelmeztetett, hogy ezek „nagymértékben a kontextustól” és a felhasználóktól függnek.10 Egy későbbi, a gamifikált tanulásról szóló metaanalízis olyan hatásokat mért, amelyeket maguk a szerzők is kicsinek neveznek:

EredményHatás (g)TanulmányokRésztvevők
Kognitív (amit megtanultak)0,49191686
Motivációs0,36162246
Viselkedési0,259951

Forrás: Sailer & Homner, 2020.11 Egy kontrollált kísérletben a pontok, a szintek és a ranglisták növelték, mennyit tettek az emberek, de a belső motivációjukat nem változtatták meg.13 Az elköteleződés pedig gyakran az induláskor megugrik, majd néhány hét múlva visszaesik: ez az úgynevezett újdonsághatás.14

Az egyetlen megtakarítási kísérlet

Csak egyetlen randomizált vizsgálatot találtunk, amely közvetlenül a gamifikált megtakarítást teszteli. Az Egyesült Királyságban 331 ember használt egy megtakarítási eszközt négy héten át. Akiknél volt haladásjelző sáv, jelvények és ranglista, heti céljuk 27,3%-át tették félre, szemben az egyszerű változat 22,9%-ával, és a végére céljuk 108,9%-át érték el, szemben a 91,4%-kal.12 A hatás valós, de mérsékelt (d = 0,22), a vizsgálat rövid volt, és a megtakarításokat maguk a résztvevők jelentették. Gamifikált költségvetés appról még senki nem végzett hosszú távú vizsgálatot. Aki konkrét százaléknyi többletmegtakarítást ígér, többet állít, mint amit a bizonyítékok alátámasztanak.

Ami már működik a megtakarításban

Elköteleződés

A Fülöp-szigeteken banki ügyfeleknek olyan megtakarítási számlát ajánlottak, amely a pénzt egy általuk választott cél eléréséig zárolta. Tizenkét hónap után annak a csoportnak, amelynek felajánlották, 81 százalékponttal magasabb volt az átlagos egyenlege, mint a kontrollcsoportnak, pedig csak 28%-uk élt a lehetőséggel.15 Az USA-ban a „Save More Tomorrow” („Takaríts meg többet holnap”) program lehetővé tette, hogy a munkavállalók előre vállalják: a jövőbeli fizetésemeléseik egy részét félreteszik. Akiknek felajánlották, 78%-uk csatlakozott, és a megtakarítási rátájuk 40 hónap alatt 3,5%-ról 13,6%-ra nőtt.16

Emlékeztetők, amelyek megnevezik a célodat

Három ország terepkísérleteiben a havi emlékeztetők 6%-kal növelték a megtakarított összeget. Azok az emlékeztetők, amelyek megemlítették az illető saját megtakarítási célját, mintegy 16%-kal. Az általános emlékeztetőknek nem volt hatásuk.17

Nyereménysorsolásos megtakarítás, és miért nem használunk véletlent

Azok a megtakarítási számlák, amelyek a betéteseket nyereménysorsolásokba nevezik be, Dél-Afrikában az éves jövedelem 1%-ával növelték a teljes megtakarítást, főként a lottóra költött pénz kiváltásával.18 Mexikóban 41%-kal több számlanyitáshoz vezettek, és ezeket a számlákat öt évvel később is használták.19 Működnek. De a bizonytalanságon keresztül működnek, ugyanazon a jelen keresztül, amely a szerencsejátékot olyan vonzóvá teszi.2

Napi sorozat, amely megbocsát egy kihagyott napot

A szokások lassan és nagyon eltérő ütemben alakulnak ki: egy vizsgálatban a közel maximális automatizmus eléréséhez szükséges idő 18 és 254 nap között mozgott, és egyetlen kihagyott nap érdemben nem befolyásolta a folyamatot.20 Maguk a sorozatok is megváltoztatják a viselkedést: hét vizsgálatban azok, akiknek ép sorozatot mutattak, utána aktívabbak voltak, mint azok, akiknek megszakadtat, még akkor is, ha a tényleges korábbi viselkedésük azonos volt. A visszaesés kisebb volt, ha az emberek „helyrehozhatták” a sorozatot.21 A Duolingo arról számolt be, hogy a sorozat „befagyasztásának” lehetősége növelte a naponta aktív tanulók számát,22 ez azonban céges adat, nem független vizsgálat.

Amikor a gamifikáció visszafelé sül el

A jutalom kiszoríthatja a motivációt

Egy 128 kísérletet összegző metaanalízis szerint a feladat elvégzéséért adott kézzelfogható jutalmak utána csökkentették az emberek önként választott érdeklődését a feladat iránt (d = −0,28-tól −0,40-ig). A pozitív visszajelzés viszont növelte (d = +0,33).23 A különbség az, hogy a jel megvesztegetésnek érződik, vagy információnak arról, hogyan állsz.

A visszajelzések harmada ront a helyzeten

607 hatásméret alapján a visszajelzés átlagosan javította a teljesítményt, de a visszajelzési beavatkozások több mint harmada rontott rajta, különösen akkor, amikor a figyelmet a feladatról az énre terelte.24 Az „Ebben a hónapban rosszul teljesítettél” rólad szól. Az „Ebben a hónapban 48 ezer forinttal kerültél közelebb a célodhoz” a feladatról.

A veszteség nagyobbnak tűnik

Az emberek a veszteségeket súlyosabbnak érzik, mint az ugyanakkora nyereséget.25 Az a rendszer, amely egy drága hónap után szinteket venne el, valószínűleg jobban fájna, mint amennyi örömet az eredeti szintlépés okozott, és épp azokban a pillanatokban büntetné az embereket, amikor a legnagyobb szükségük van a bátorításra.

Pénzügyi stressz és a strucchatás

A befektetők a piaci esések után 9,5%-kal ritkábban lépnek be a számlájukra: ha rossz a hír, az emberek nem néznek oda.27 Arról, hogy maga a pénzügyi nyomás csökkenti-e a mentális kapacitást, vegyesek az eredmények. Egy ismert vizsgálatban a gazdák aratás előtt rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken, mint utána, egy amerikai vizsgálat viszont nem talált különbséget a fizetésnap körül.26 Akárhogy is, az az app, amely a pénzgondokhoz még hibáztatást is tesz, még egy okot ad arra, hogy az ember félrenézzen.

Hogyan formálták a bizonyítékok a Groworth szabályait

A Groworth a saját célodat, legyen az vésztartalék, lakásvásárláshoz gyűjtött önerő vagy az adósságmentesség, 100 szintté alakítja. Ezek a szabályok egyenesen a fenti kutatásokból következnek:

A saját, konkrét célod. A szintek az általad választott összeg felé tett haladást mérik, soha nem egy általános pontszámot.89

XP csak döntésekért. A megtakarítás, a befektetés és az adósságtörlesztés XP-t hoz. A beérkező jövedelem 0 XP-t ér, ahogy a piaci ármozgás is, bármelyik irányba: a fizetés megérkezése nem döntés, a haladásod pedig egy piaci esés idején is megmarad.2327

A szinted csak nő. Egy drága hónap a költési limitjeidben látszik, a szinted pedig ugyanaz marad.2425

Ranglisták és véletlen nélkül. A haladásodat csak a saját célodhoz mérjük, és semmi sem véletlenszerű.224

Emlékeztető csak akkor, ha van teendő. Legfeljebb napi egy, és csak akkor, ha új tranzakciók várnak besorolásra.17

A szintek mögötti eszközök ingyenesek: adósságkalkulátor, vésztartalék kalkulátor és átlátható összehasonlítás 31 másik pénzügyi appal.

Amit még nem tudunk

Az egyes összetevők, vagyis a célok, a látható haladás, az elköteleződés és az emlékeztetők mellett erősek a bizonyítékok. Arra viszont még nincs bizonyíték, hogy egy appban összerakva ezek évek alatt több megtakarításhoz vezetnek: az egyetlen közvetlen kísérlet négy hétig tartott. Az újdonság varázsa elmúlik, a kis hatások pedig kicsik maradnak. A gamifikáció nem helyettesíti a tervet; a legjobb esetben elég sokáig tartja szem előtt a jó tervet ahhoz, hogy szokássá váljon.

Lásd a saját célodat 100 szintként

Tűzz ki egy célt a Groworth appban. A megtakarítás, a befektetés és az adósságtörlesztés emeli a szintedet, a szinted pedig csak nő.

Ingyenes fiók létrehozása

Források

  1. Schultz, W., Dayan, P. & Montague, P. R. (1997). A neural substrate of prediction and reward. Science, 275(5306), 1593–1599. doi.org/10.1126/science.275.5306.1593
  2. Fiorillo, C. D., Tobler, P. N. & Schultz, W. (2003). Discrete coding of reward probability and uncertainty by dopamine neurons. Science, 299, 1898–1902. doi.org/10.1126/science.1077349
  3. Knutson, B., Adams, C. M., Fong, G. W. & Hommer, D. (2001). Anticipation of increasing monetary reward selectively recruits nucleus accumbens. Journal of Neuroscience, 21(16). doi.org/10.1523/JNEUROSCI.21-16-j0002.2001
  4. Berridge, K. C. & Robinson, T. E. (2016). Liking, wanting, and the incentive-sensitization theory of addiction. American Psychologist. doi.org/10.1037/amp0000059
  5. Kivetz, R., Urminsky, O. & Zheng, Y. (2006). The goal-gradient hypothesis resurrected. Journal of Marketing Research, 43, 39–58. business.columbia.edu/sites/default/files-efs/pubfiles/1200/goalgradient.pdf
  6. Nunes, J. C. & Drèze, X. (2006). The endowed progress effect. Journal of Consumer Research, 32(4), 504–512. doi.org/10.1086/500480
  7. Amabile, T. M. & Kramer, S. J. (2011). The power of small wins. Harvard Business Review, May 2011. hbr.org/2011/05/the-power-of-small-wins
  8. Locke, E. A. & Latham, G. P. (2002). Building a practically useful theory of goal setting and task motivation. American Psychologist, 57(9), 705–717. doi.org/10.1037/0003-066X.57.9.705
  9. Harkin, B. et al. (2016). Does monitoring goal progress promote goal attainment? A meta-analysis. Psychological Bulletin, 142(2), 198–229. doi.org/10.1037/bul0000025
  10. Hamari, J., Koivisto, J. & Sarsa, H. (2014). Does gamification work? A literature review of empirical studies on gamification. Proceedings of the 47th HICSS. doi.org/10.1109/HICSS.2014.377
  11. Sailer, M. & Homner, L. (2020). The gamification of learning: a meta-analysis. Educational Psychology Review, 32, 77–112. doi.org/10.1007/s10648-019-09498-w
  12. Hashim, A., Scopelliti, I. & Steinmetz, J. (2021). Gamification can help consumers reach their saving goals. Think Forward Initiative / City, University of London. openaccess.city.ac.uk/id/eprint/26272/
  13. Mekler, E. D., Brühlmann, F., Tuch, A. N. & Opwis, K. (2017). Towards understanding the effects of individual gamification elements on intrinsic motivation and performance. Computers in Human Behavior, 71, 525–534. doi.org/10.1016/j.chb.2015.08.048
  14. Tsay, C. H.-H., Kofinas, A. K., Trivedi, S. K. & Yang, Y. (2019). Overcoming the novelty effect in online gamified learning systems. Journal of Computer Assisted Learning. doi.org/10.1111/jcal.12385
  15. Ashraf, N., Karlan, D. & Yin, W. (2006). Tying Odysseus to the mast: evidence from a commitment savings product in the Philippines. Quarterly Journal of Economics, 121(2), 635–672. doi.org/10.1162/qjec.2006.121.2.635
  16. Thaler, R. H. & Benartzi, S. (2004). Save More Tomorrow: using behavioral economics to increase employee saving. Journal of Political Economy, 112(S1), S164–S187. doi.org/10.1086/380085
  17. Karlan, D., McConnell, M., Mullainathan, S. & Zinman, J. (2016). Getting to the top of mind: how reminders increase saving. Management Science, 62(12), 3393–3411. www.nber.org/papers/w16205
  18. Cole, S., Iverson, B. & Tufano, P. (2022). Can gambling increase savings? Empirical evidence on prize-linked savings accounts. Management Science, 68(5), 3282–3308. doi.org/10.1287/mnsc.2021.4047
  19. Gertler, P., Higgins, S., Scott, A. & Seira, E. (2018). The long-term effects of temporary incentives to save: evidence from a prize-linked savings field experiment. Working paper. www.povertyactionlab.org/sites/default/files/publications/Long-Term-Effect-of-Temporary-of-Incentivs-to-Save_Gertler.et_.al_March2018.pdf
  20. Lally, P., van Jaarsveld, C. H. M., Potts, H. W. W. & Wardle, J. (2010). How are habits formed: modelling habit formation in the real world. European Journal of Social Psychology, 40(6), 998–1009. doi.org/10.1002/ejsp.674
  21. Silverman, J. & Barasch, A. (2023). On or off track: how (broken) streaks affect consumer decisions. Journal of Consumer Research, 49(6), 1095–1117. doi.org/10.1093/jcr/ucac029
  22. Duolingo (2024). Duolingo streak research. Company blog, 13 May 2024. blog.duolingo.com/duolingo-streak-research/
  23. Deci, E. L., Koestner, R. & Ryan, R. M. (1999). A meta-analytic review of experiments examining the effects of extrinsic rewards on intrinsic motivation. Psychological Bulletin, 125(6), 627–668. doi.org/10.1037/0033-2909.125.6.627
  24. Kluger, A. N. & DeNisi, A. (1996). The effects of feedback interventions on performance. Psychological Bulletin, 119(2), 254–284. doi.org/10.1037/0033-2909.119.2.254
  25. Kahneman, D. & Tversky, A. (1979). Prospect theory: an analysis of decision under risk. Econometrica, 47(2), 263–291. doi.org/10.2307/1914185
  26. Mani, A., Mullainathan, S., Shafir, E. & Zhao, J. (2013). Poverty impedes cognitive function. Science, 341, 976–980; and Carvalho, L. S., Meier, S. & Wang, S. W. (2016). Poverty and economic decision-making: evidence from changes in financial resources at payday. American Economic Review. doi.org/10.1126/science.1238041
  27. Sicherman, N., Loewenstein, G., Seppi, D. J. & Utkus, S. P. (2016). Financial attention. Review of Financial Studies, 29(4), 863–897. doi.org/10.1093/rfs/hhv073
  28. Eurostat (2026). Inability to face unexpected financial expenses — EU-SILC survey (ilc_mdes04). doi.org/10.2908/ILC_MDES04

Ez a cikk publikált kutatásokat foglal össze. Nem pénzügyi tanácsadás.